A gazdagság genetikája

Örökölhető vagy elsajátítható a gazdagság képessége?

A rengeteg pénzügyi rejtély egyike, hogy vajon miért szegények a szegények, és miért gazdagok a gazdagok. Vajon hogyan lehetséges az, hogy a legtöbb gazdag ember szegény sorból származik, és felnőttként ível magasra az anyagi helyzete, illetve nagyon sok gazdag ember gyermeke felnőve elherdálja az előző generáció által felhalmozott vagyont? Eleve elrendelt-e az anyagi helyzetünk, vagy a környezetünk van hatással gyarapodásunkra?

„Gazdag az, aki jól keres!”

Egy elképzelés szerint, ha megfigyelünk száz azonos végzettséggel, azonos munkakörben dolgozó, és azonos jövedelemmel rendelkező embert, akkor nagy biztonsággal elmondható, hogy évtizedekkel később lesznek, akik nagyon jó anyagi körülmények között, és lesznek olyanok, akik szerényen egyik hónapról a másikra élnek. Illetve az is előfordulhat, hogy lesz, aki eladósodik.  Tehát nem feltétlenül igaz az, hogy a gazdagság csupán a munkahelytől, és a jövedelem nagyságától függ.

„A gazdagsághoz szerencse kell!”

Sokan hiszik, hogy aki élete során nagyobb vagyont halmoz fel, annak csak a szerencse, az öröklés, vagy egy ölébe hulló szerencsés üzleti lehetőség lehetett az oka. Évszázadokkal ezelőtt, a 19. század elején a technika gyors fejlődésével sok földművelő felismerte lehetőségeit, és kihasználva ezeket, nagy vagyonra tett szert, bővítette gazdaságát, földeket vásárolt, és egyre csak gazdagodott. A környező falubeliek persze a szerencsének tudták be a fellendülést, ugyanúgy, mint ahogy napjainkban a sikeres vállalkozók háta mögött elhangzik, hogy csalással szerezte vagyonát.

Pedig akit szerencse ér, pengeélen táncol! Érdemes megemlíteni azokat a szerencsejáték-nyerteseket, akik a több tízszeresét nyerik meg alkalmanként egy átlagos élet során felhalmozható vagyonnak. Ezen szerencsés nyertesek 95%-a viszont átlagosan 3-5 év elteltével ismét az eredeti egzisztenciájában él – persze, ha „szerencsés”, és nem adósodik el ráadásul.  Vagyis a szerencse sem feltétlenül kulcs a gazdagsághoz.

„Gazdag, mert örökölt!”

Ha valaki módos családból származik, azt hinnénk, hogy meg van váltva a jövője. Lehetősége van a legjobb iskolákban tanulni, jövedelmező szakmát tanulni a legjobbaktól, kapcsolatokra szert tenni, és akár egy már meglévő vállalkozás élén folytatni azt, amit az előző generáció elkezdett. Viszont nagyon sok esetben nem ez a képlet szokott érvényesülni.

Gondoljunk csak azokra, akik vagyont örökölnek – pénz, ingatlan vagy vállalkozás formájában. A legtöbb ilyen örökös – hasonlóan a szerencsejáték-nyertesekhez – évek múltán alig tud elszámolni az örökségével, hiszen amit lehetett pénzzé tett, a pénzt meg kisebb-nagyobb részletekben felélte, és megváltotta belőle azokat az álmait, amelyekre nem lett volna lehetősége önerőből. De hosszú távon már semmi képen sem profitál a szerencséjéből.

„Gazdag, mert át tudja adni!”

Nos, az előzőek alapján látható, hogy nincs konkrét megoldás, recept a gazdagságra. A tehetség, a képesség, hogy valaki meglássa a lehetőségeit, és megfelelő módon a megfelelő eszközöket használva éljen azokkal, nagyon sok összetevő együttese. Kell ehhez adottság, érzék, merészség, bátorság, tudás, tisztánlátás és minta...

Igaz ugyan, hogy a legsikeresebbek a szegénységből önerőből álltak talpra, de azért akadnak olyanok is, akik sikerrel viszik tovább elődeik vagyonát. A gazdagok egy része rendelkezik azzal a képességgel, hogy átadja a gazdagságot és mindazt a tudást, mely a vagyon megtartásához és a további fejlődéshez szükséges.

A kérdésre, hogy örökölhető-e vagy elsajátítható-e a gazdagodás és a gazdagság képessége, nincs egyértelmű válasz, viszont az vitathatatlan, hogy a gazdagság átadható. Tisztában kell lennünk azzal, hogy amennyiben életünk során felépítünk valamit, azt nem tarthatjuk meg örökké, tovább kell adnunk, és ha nem akarjuk, hogy avatatlan kézbe kerüljön mindaz, amit kemény munkával szereztünk, akkor időben el kell kezdeni átadni a tudást. Egy sikeres vállalkozásnak több kulcsa is van: tudás, szakértelem, kapcsolatrendszer, tőke, és az a személy, aki mindezt összefogja. Ez a személy viszont nem váltható ki egyik napról a másikra, hiszen ő a bizalmi kapocs a vállalkozása és a piaca között. Valójában minden vállalkozónak két lehetősége van arra, hogy megmentse gazdagságát: vagy átadja időben, szakértelemmel, vagy a megfelelő időben a megfelelő módon vonul vissza, és lezárja vállalkozását. Mindkét út járható, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy időben fel kell készülni bármelyiket is választjuk!

By: Szabó Orsolya